|
Témaindító hozzászólás
|
2013.04.10. 16:42 - |
 A kisváros főterén található bár. Kellemes, hangulatos hely, szinte mindenféle ital, és szendvicsfélék közül válogathat a betévedő. Nem nézik meg nagyon azokat se, akik különcök. Mindenkit szívesen látnak. |
[18-1]
/Folyt. köv. Marion Street/ |
 - Rendben. - mosolyogtam,majd kiegyenesedtem,megmarkoltam a szendviccses zacskómat és felálltam. Az ajtó felé vettem az irányt,majd visszafordultam megnézni jön-e Bel. Ha már jött utánnam kimentem az ajtón ha pedig nem jött intettem a kezemmel,hogy jöjjön.
/ Folyt.köv. nem tom hol xD / |
 - Azért figyelj oda - még egy darabig komolyan nézett Frucissierre szemeibe, majd elmosolyodott.
- Egyelőre el vagyok az öcsémmel. Addig amíg nem feltűnősködünk, bárhová bejutunk. Nem okoz gondot a pihenés se. De azért kösz.
Belphegor lassan feltápászkodott, és nyújtózott egyet.
- Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem már nincs kedvem itt ülni. Esetleg egy séta a környéken mennyire érdekelne? Persze csak úgy, hogy az öcsém is bármikor feltűnhet. - forgatta meg szemeit Bel, majd kíváncsian Frucissierre nézett. |
-Értem. - mosolyogtam a lakásos mondatára,majd hozzátettem. - Nekem mondjuk van lakásom nem messze innen.... - mosolyogtam. - Ha gondolod megmutatom. - vigyorogtam és mikor közelebb hajolj kicsit én is közelebb hajoltam hozzá. A póló újra lejjebb csúszott, Bel-nek csodaszép kilátást kölcsönözve, ha persze észrevette. Én sajnos nem vettem észre, igy újra mély dekoltázzsal diszelegtem.
- Nekem nem kell vigyáznom...annyira...-mondtam nyugodt hangon. |
- Tudod, nekem itt nincs lakásom. Szóval, ha pihenni szeretnék, akkor haza kell mennem - a haza szónál mutatóujjával lefelé bökött - És mint tudjuk, ott mindig figyelnek. MINDIG. Tehát ha otthon henyélek, akkor azonnal rendre utasítanak, és még egy jó alapos szidást is kapok a Nagyfőnöktől. - Belphegor tanácstalanul megvakarta a tarkóját. - Szóval itt tengetem a napokat. Egyébként jó hely, bírom. Csak ugye nem pótolja egy meleg ágy nyugalmát.
Újra közelebb húzódott, és mielőtt megszólalt volna, körbenézett. Csendesebben beszélt.
- Meg ugye ez a sok őrző.. Nem hagynak nyugtot nekünk. Engem konkrétan még sose kaptak el, ahogy Belzebubot sem, de azért jobb félni, mint megijedni... Tudom, hogy egyszer a mi napunk is eljön. Habár megölni nem tudnak, egy jó időre félreállíthatnak. Úgy hogy vigyázz te is, kinek és mit mondasz! |
- Pff.... - ezután a mondat után megráztam a fejemet halvány mosollyal az arcomon. Figyeltem Bel mozdulatait. Jobb kezemmel a pultra támaszkodtam. Nem birtam a csendet úgyhogy újra megtörtem
- Na és mi járatban vagy errefelé? - jobb kezemre helyeztem fejemet, igy megdöntöttem a buksimat és igy fel kellett néztem,hogy lássam Bel-t. Igy úgy néztem ki mint egy aranyos kislány. |
Kicsit meglepte, amikor Frucissiere egészen közel hajolt hozzá. De megőrizte hidegvérét, és sejtelmesen elmosolyodott.
- Örülök, hogy így gondolod.
Egy kis csend támadt, amit végülis újra Frucissiere tört meg.
- Belzebub valami nőcskét kergetett. Nem tudja elviselni, ha valaki nem tartja olyan vonzónak, mint amilyennek ő látja magát - csóválta meg a fejét Bel, és miközben egy vörös tincset a füle mögé parancsolt. Az egyetlen, amit nem szeretett a hajában, azaz volt, hogy minden kis fuvallat hatására elmozdult. Márpedig nem szerette, ha a szemébe lóg a haja. |
Felkucogtam mikor Belphegor grimaszolt egyet,majd megráztam a fejemet mosolyogva. Közelebb húzódtam hozzá és félig a nykába, félig a fülébe leheltem ezt a mondatot:
- Te igy vagy tökéletes...Mindenki úgy tökéletes ahogyan van...- vgiyorogva felegyenesedtem és újra távolabb húzódtam. Úgy döntöttem megkérdezem amit az előbb akartam.
- Na és az öcsédet hol hagytad? - felvontam mosolyogva a szemöldökömet. Igen..igen nagyon szeretek mosolyogni, néha azért mert zavarba vagyok, néha azért mert jól érzem magam. Most az utóbbi miatt vigyorogtam szüntelenül. |
Természetesen nem hagyta figyelmen kívül Frucissiere apró bakiját. Tetszett neki amit látott, épp ezért egy szót se szólt. Csendesen felkuncogott, amikor a lánynak is feltűnt a dolog, bár inkább csak szapora levegővételnek tűnt volt, ha nem díszelegne ott a képén az a jól ismert, pimasz mosoly. Amikor visszanézett Frucissiere-re, eltűntette a derűt az arcáról.
- El is hiszem. Elég érdekes dolog olyan démonnak lenni, akinek csak alapképességei vannak. Jó, tegyük hozzá, hogy nekem és az öcsémnek is van tisztsége... Az övé legalább jól hangzik. Belzebub, az irigység démona. Tessék, nekem meg jutott a lustaság - Belphegor grimaszolt egyet, aztán elmosolyodott. - Persze szeretem. Nem várják el tőlem, hogy sok mindent csináljak. |
Gonosz tekintetet vetettem a csaposra mikor beszólt. Aztán láttam nem kell cselekednem, igy újra ellazitottam arcizmaimat. Tetszett hogy Belphegor ilyen...öhmmm...nem is tudom hogy is mondjam, egyszerüen tetszett ahogy reagált és erre elmosolyodtam. Mikor felém fordult a vöröske újra szemkontaktusba kerültünk.
- Nos igen, nem szoktam dicsekedni vele, de imádom a képességemet. - mosolyogtam. Nem tudtam,hogy rá-e kérdezzek hol hagyta a testvérét ezért inkább nem is tettem, csak megigazitottam a felsőmet, ami idő közben úgy lecsúszott, hogy elég mélly dekoltázzsal diszelegtem már kituggya mióta. |
Frucissiere. Tudnia kellett volna, hisz mégiscsak közös az állandó lakhelyük. Hiába, ő se ismerheti a Pokol összes teremtményét.
- Nocsak, nocsak Drake - kacsintott a csapos Belphegorra, miután kiszolgálta Frucissiere-t. - Máris felszedted a kislányt?
A kérdésre csak halványan elmosolyodott, mintha épp beletrafált volna a közepébe, aztán felállt és a pultra támaszkodott. Komolyan és elég ijeszőten nézett a csapos szemeibe.
- Úgy emlékszem, nem kértelek, hogy ártsd bele magad a dolgaimba. - szögözte le ellentmondást nem tűrően, hangjában vad indulatok cikáztak, tekintete és arckifejezése azonban rideg maradt. Ahogy a csapos lassan arrébb somfordált, ráérősen visszaült a székre.
- Szóval Grace... - köszörülte meg a torkát, miközben a lány felé fordult - Eddig csak kósza híreket hallottam rólad. Hasznos képességed van - állapította meg az egyértelműt, majd az utolsó cseppet is kiitta a poharából. |
- Jajj, igen a Bel-testvérek...-vigyorogtam. - Hogy nem tudtam ezt magamtól is??!! - ez olyan költöi kérdés volt, nem számitottam válaszra. Mielőtt a csapos újra ideért volna én is bemutatkoztam.
- Frucissiere vagyok. - mosolyogtam és mikor a fiú is kihúzta magát én is kihúztam magamat. Még igy sem voltam olyan magas mint ő meggörnyedve. Igazából szinte mindenkitől alacsonyabb voltam az én 164 centiméteremmel. Nem szólaltam meg, figyeltem a közeledő csapost, de fél szemmel Belphegor-t figyeltem. |
Halványan elmosolyodott a bemutatkozásra. Tisztában volt vele, hogy a lány nem ember, ez valahogy látszott rajta. Persze ez csak Belphegornak tűnt fel. Nem nehéz olyan alakot felvenni, amiről az emberek elhiszik, hogy közülük valóval társalognak. A démonok azonban mindig is kiszúrták egymást. Ha nem is elsőre, egy kis szemkontaktus után rögtön tudták, mivel-kivel is állnak szembe.
Belphegor körbenézett, majd közelebb hajolt "Grace"-hez.
- A Bel-testvérek neve nem tudom, mennyit mond. Ne aggódj, tudom ki vagy, de nem fogok szétkűrtölni - suttogta, miközben végig a lány szemébe nézett.
- Belphegor vagyok - mutatkozott be, majd újra kiegyenesedett, amikor meglátta a közeledő csapost. |
Kértem a csapostól egy szendvicset elviterle amit nem sokkal később elém is tett. Aztán a vörös hajú férfi, az a bizonyos Drake mellém ült. Felé forditottam tekintetemet. Kék szemeimmel belenéztem szürke szemeibe. Erről azonnal tudtam,hogy ő egy démon. Úgy döntöttem nem leszek bunkó és válaszolok neki.
- Nem,nem baj. - halványan mosolyogtam. - Ha szoksz az erőben vagy az erdő szélén járkálni akkor már biztos találkozunk....Most hogy mondod, azt hiszem már én is láttalak téged... - vállat vontam. - Egyébként a nevem Grace....- hazudtam. Valószinüleg ő sem az igazi nevét mondta ezért én sem.... |
Nem kellett sokat várnia, hiszen rövidesen egy lány lépett be a bárba. Belphegor végigmérte, majd, hogy ne legyen túl feltűnő, inkább elfordult. Vagy talán pont ettől lett feltűnő? Nem sokáig foglalkozott ezzel, nem túlzottan érdekelte, hogy mit gondol a lány. Tőle nem messze ült le, a démon csak rá pillanatott, majd az épp belépő csaposra nézett. Követte a szemével, ahogy az új vendégéhez megy.
- És neked, Drake? - Drake. Drake Courstie. Ez volt a tökéletes álnév, legalábbis Belphegor így gondolta. Értetlenül lepillantott a poharára. Még volt benne sör, és épp közölni is akarta ezt a csapossal, amikor rájött, hogy nem erről van szó.
- Hm? Jah. Nem kösz, nem vagyok éhes.
Révén, hogy törzsvendégnek számított, ismerte a két külön műszakban dolgozó csapost, és a másik két, igazán csinos felszolgálólányt is. Bár egyik se volt igazán az esete, szívesen legeltette rajtuk a szemét.
Gondolt egyet, és felállt, majd a lányhoz sétált és leült mellé.
- Remélem nem baj. Drake vagyok. Ismerős vagy, nem találkoztunk már valahol? - kérdezte különösebb érzelmek nélkül, csak kíváncsiság tükröződött az arcán és szemeiben. |
A városban sétálgattam, némi kaják venni magamnak. Hozzám legközelebb az EZRA Pub volt, ezért ide jöttem be, hátha kapok egy szendvicset vagy valamit. Beléptem az ajtón és rögtön észrevettem egy vöröses piros hajzuhatagot a pultnál. Úgy döntöttem nem megyek hozá túl közel,mivel nem szerettem én beszélgetést kezdeményezni. Egy két méterrel arrébb a vörös valakitöl leültem egy bárszékre és vártam,hogy a csapos idedugja a képét. |
Belphegor unottan könyökölt a pultnál, és az előtte lévő söröspoharat bámulta. Legszívesebben most a pokoli lakosztályában punnyadna, de ott Lucifer könnyebben ellenőrizheti. Így ez nem lenne jó ötlet, hisz akkor oda a nyugis délelőtt gondolata! Őszintén szólva, azt is furcsálta, hogy ilyen korán felkelt.
Gondolatai másfelé terelődtek: vennie kellene egy lakást. Akkor nem kellene ilyen helyeken bújkálnia. Bár szerette az EZRÁT, azért abban biztos volt, hogy nem aludt volna el itt a pulton, vagy a csillogóan feketére vixolt padlón. Átsandított a válla felett. Alig voltak páran a bárban, amit meg is értett. Körülbelül kilenc óra lehet, mire számított? De legalább ezt a napot is sörrel kezdi. Nem rossz. |
A kisváros főterén található bár. Kellemes, hangulatos hely, szinte mindenféle ital, és szendvicsfélék közül válogathat a betévedő. Nem nézik meg nagyon azokat se, akik különcök. Mindenkit szívesen látnak. |
[18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Évszak: Tavasz
A kisváros főterén található bár. Kellemes, hangulatos hely, szinte mindenféle ital, és szendvicsfélék közül válogathat a betévedő. Nem nézik meg nagyon azokat se, akik különcök. Mindenkit szívesen látnak.